Egyházi iskolák szerepe

Javítanak vagy rontanak az egyházi iskolák a hátrányos helyzetű gyerekek tanulási esélyein?

Részt vesznek-e az alacsony státuszú gyerekek képzésében legalább olyan mértékben, ahogyan ezt az állami iskolák teszik?

Keresztény emberként nagyon szomorú vagyok, amikor azt hallom, hogy az egyházi iskolák kimazsolázzák a legjobb gyerekeket, a problémásak pedig mehetnek a körzeti iskolákba. Fájnak ezek az állítások, hiszen tudom, hogy sok keresztény ember dolgozik a nehéz helyzetben lévőkért. Elég csak Teréz anya nővéreit, Böjte Csaba atyát, a Baptista, vagy a Máltai Szeretetszolgálatot említeni. Biztosan tudom, hogy az egyházak, mivel Krisztus követői, fokozott figyelmet fordítanak az elesettekre!

Hadd idézzek itt egy hivatalos katolikus – ennek az egyháznak írásait ismerem a legjobban – megnyilatkozást ebben a témában:​„​A katolikus iskola sajátos jegye, hogy mindenki iskolája, különösképpen a legkisebbeké. Ez a tulajdonsága egyházi jellegében gyökerezik. A történelem tanúsága szerint a katolikus nevelő-oktató intézmények azért jöttek létre, hogy feleletet adjanak a szociálisan és gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok szükségletére.” és „szenvedélyes szeretettel akarja felajánlani mindenkinek, főleg a legszegényebbeknek és a peremre szorultaknak egy olyan nevelés lehetőségét, amely munkára képesít, valamint emberi és keresztény képzést jelent”.1

Szeretném keresztény emberként tényszerűen körüljárni ezt a kérdést. Adataimat igyekeztem a megfelelő súlyú tanulmányokból összeszedi.

Globális válaszokat mindkét címben feltett kérdésre könnyű adni, hiszen vannak országos adataink, lokálisan viszont mindig az adott települést kell megvizsgálni!

Ha a tények azt mondják, globálisan és egyes helyeken lokálisan, hogy az egyházi oktatást ért kritikáknak van valóság tartalma, akkor változtatni kell a rossz gyakorlaton, hiszen a keresztény embert kötelezi, hogy ne ártson, és részt vegyen a társadalom jobbá tételében.

1. Kevesebb-e a hátrányos helyzetű tanuló az egyházi iskolákban – arányaiban – mint az államiakban?

Amíg az állami iskolákban a családi háttérindex2 mínusz 0,19, a roma tanulók aránya 15,16%, addig az egyháziban ugyanezek a számok +0,16, ill. 10,17%.3 Hasonló arányokat mutat, hogy a diplomás anyák aránya az állami általános iskolában 21,5 %, az egyháziban 26%.4

Valójában ennél rosszabb a helyzet, az eltérés helyi szinten általában lényegesen magasabb.

page1image3688112page1image3699552page1image3699760page1image3699968
 1 ​http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=137​ A katolikus iskola a harmadik évezred küszöbén. Róma 1977. 5. pont
2 ​A családi háttér-index egy komplex mutató, amit a kompetenciaméréssel egy időben felvett háttérkérdőívek alapján számolnak. Ez olyan dolgokra kérdez rá, mint például a család jövedelme, a szülők iskolai végzettsége, a család otthonában lévő könyvek száma (tanulási támogató környezet), stb. Ráadásul ez felfelé csal: ott, ahol a leghátrányosabb helyzetűek adatai meg se jelennek, hiszen nem tudják kitölteni a kérdőíveket!
3 ​https://www.youtube.com/watch?v=8hlUuep7sQw​letöltve: 2018. január 2. 2013-as adat.
4 ​http://www.tarki.hu/hu/publications/SR/2016/15hermann.pdf​324. oldal 2015-ös adat
 

( Az utóbbi mondat megértéséhez egy kis matematika: Mivel az egyházi iskolák aránya a szegényebb régiókban magasabb, ezért hiába sokkal nagyobb ezeken a helyeken az egyházi és állami iskolák közötti különbség, ez az országos átlagban 5%-ra csökken!)5

A TÁRKI 2016-ban megjelent tanulmánya arra is választ ad, hogy az elmúlt 6-7 évben, amikor az egyházi iskolák száma jelentősen nőtt,6 ez a helyzet nem javult:​„Külön figyelemre méltó, hogy annak ellenére, hogy az egyházi általános iskolai oktatásban tanulók aránya a legszegényebb régiókban és kisebb településeken nőtt a legnagyobb mértékben, az egyházi oktatásban tanulók összes diákon belüli és a különböző hátrányos helyzetű csoportokon belüli arány közötti távolság alig változott 2010 után a korábbi időszakhoz képest. Vagyis, úgy tűnik, hogy az egyházi általános iskolák a szegény régiókban és a kisebb településeken is a relatíve kedvezőbb helyzetű diákokat részesítik előnyben.”7

(Érdekes lenne azt megvizsgálni, hogyha nem lennének menekülő útvonalak, akkor a helyi értelmiség nem költözne-e más vidékre, és ha igen, akkor ennek milyen hatása lenne?)

2. Lehet, hogy egyes egyházi iskolák, rontják a hátrányos helyzetű tanulók tanulási esélyeit?

Nézzünk egy kitalált, de élet közeli esetet:

Egy faluban van két állami iskola. Mindkettőben 25-25%-ban alacsony státuszú gyerekaránnyal. Az egyik iskola egyházi lesz, vagyis válogathat a gyerekek közül. Az egyházi iskolában a hátrányos tanulók száma 10%-ra csökken, az államiban 40%-ra nő. Ez azt jelenti, hogy ott sokkal nehezebb lesz tanítani, az egyes tanulók átlagai is romlani fognak, vagyis a hátrányos helyzetű tanulók tanítási színvonala romlik. Össztársadalmi szinten is romlás lesz, hiszen a két új iskola kompetencia méréseinek átlaga alacsonyabb lesz, mint a két régi iskoláé volt.8

Az alacsony pedagógusbérek miatt a hátrányos helyzetű régiókban nagyobb a tanárhiány és jelentősen nehezebbek a feladatok is, így a pedagógusok a könnyebb munkát fogják keresni ugyanazon bérért. Vagyis az egyházi iskolák még a tanárok közül is válogathatnak, ami tovább rontja a hátrányos helyzetű tanulók esélyeit.

(Természetesen a szabad iskolaválasztás miatt az állami iskolák is részt vesznek a szegregációban, hiszen pl. egy kisváros állami iskolái között is nagy különbségek lehetnek.9)

3. Miért alakult ki ez a helyzet és mennyiben felelősek ebben az egyházak?

Egyházi iskolák létrejöttét legtöbbször azon rétegek szorgalmazták, akik magas érdekérvényesítő képességgel rendelkeztek, tehát ebből is érthető, hogy jobb átlagosan az egyházi iskolákban a családi háttér. Jelentős növekedést hozott az is, hogy az önkormányzatok – mielőtt az állam átvette az iskolákat – úgy igyekeztek megszabadulni az iskolafenntartás költségeitől, hogy átadták azt valamelyik egyháznak.

page2image3700592page2image3700800
 5 Pl.: Ha az országban tíz egyházi iskola lenne, és mind a tíz iskolában a romák aránya 10%, akkor az egyházi iskolákban országosan 10% roma van. Ha van 100 állami iskola és ebből 10-ben – ugyanazon településeken ahol az egyházi iskolák is vannak – 90%, a többiben pedig 0% a roma arány, akkor az állami iskolákban a roma arány átlagosan 9%.
6 2011-2016-ig 627-ről 1061-re nőtt.
7 ​http://www.tarki.hu/hu/publications/SR/2016/15hermann.pdf​321.old.
8 Vagyis az egyházivá vált iskola pontszámai nem nőnek annyival, mint ahogyan a másiké csökken.
9 Lásd később a konkrét városi példán.

A következő ábrán látszik, hogy az Európai országokban az alapfokú oktatásban mekkora az egyházi, ill. magánoktatás szerepe.10

 

page3image1822656